2013. május 17., péntek

A hely, ahol lakom.


Betűk helyett ezúttal inkább a képek beszéljenek, amik persze a tizedét sem képesek visszaadni a látványnak, de érzékeltetésnek talán jók lesznek. Nemreg jöttem be a vacsora utána teázásból (mert az nemcsak délután van, hanem minden étkezés után), és megint rácsodálkoztam arra a gyönyörű panorámára, amit most már két és fél hete minden nap látok, de még mindig lenyűgöz. Ahogy a Nap lemenni készül a tenger felett, a hullámok csapkodják a sziklákat, előttünk erdők, elképesztően zöld mezők, legelésző állatok.... Lee Abbey


  

  
Kilátás a kastély elől.



A főépület egy domb tetején áll.



A Lee Abbeynek saját farmja van bárányokkal, tehenekkel.
 

Lee Bay apálykor.




Secret Beach, ami annyira titkos, hogy mindenki tud róla.
Vagy lehet, hogy azért titkos, mert annyira nehéz megközelíteni, hogy csak kevesen vetődnek erre…

 

A kép nem érzékelteti eléggé, de néhol szinte függőleges a sziklafal, amin kötelek segítségével lehet le- és felkapaszkodni a Secret Beachre. Tériszonyosok el ne induljanak, és egyedül is veszélyes próbálkozni!


 A kötélhágcsós mutatvány után.



 

 
 
Hova visz az Út?




  

Úgy be vannak ágyazódva ezek a kavicsok a homokba, mintha soha nem akarnának elmozdulni. Aztán jön az első erősebb hullám, és viszi őket tovább. Ellenállni persze lehet, de ugyan minek….

  

Valley of Rocks (Sziklák völgye)

 

 
A Valley of Rocks lakói a vadkecske nyájak.

 



„Kedvenc” körforgalmam a semmi közepén. Mert ugyan minek is raknák le egyenesen azt az aszfaltcsíkot az angolok, ha egyszer van hely egy karikanak is?



 
Crosses. A tengerparti magaslaton állnak, a messziségben a walesi partok.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése